A pszichoterápiás munka célja, hogy a szenvedést okozó tünetek csökkenjenek, a problémák enyhüljenek, s eközben a terápia segítségével képesek legyünk új nézőpontból rálátni önmagunkra, helyzetünkre. A pszichoterápia ezáltal a változás lehetőségét hordozza magában. Az egyre mélyülő önismeret segít önmagunk elfogadásában, a belső erőforrások mozgósításában, így a válságos helyzetek hatékonyabb megoldásában.

Ugyanakkor a hozott probléma oka nagyon különböző lehet, s csak az első interjú során tudjuk feltérképezni, hogy aktuális élethelyzeti elakadásról van szó, vagy a személyiség egészét érintő működési zavar van a háttérben.

A módszer megválasztása mindig a probléma függvényében történik.

Tanácsadás, konzultáció

Konkrét élethelyzeti vagy lélektani elakadások megoldására alkalmas. A konzultáció segíthet pl. aktuális kapcsolati konfliktusok, munkahelyi feszültségek, gyermeknevelési problémák, életvezetési elakadások, döntési nehézségek esetén. Ilyenkor a pszichológussal a konkrét probléma tisztázása, körülhatárolása, a racionális rálátás, az ambivalens viszonyulások tisztázása és a megoldási módok kidolgozása a cél.

A segítő kapcsolat megnyitja az utat a saját erőforrások hatékonyabb kiaknázása felé, segít abban, hogy új nézőpontok és megoldási lehetőségek kerülhessenek elő.

Szupportív terápia

Egyéni terápiáimban elsősorban az analitikusan orientált módszert alkalmazom, melynek célja a tünetek hátterében meghúzódó belső konfliktusok feltárása és megértése. A módszer lényege, hogy nem csak a tünettel, hanem a háttérben meghúzódó mélyebb pszichológiai összefüggésekkel, kialakulási folyamataikkal is foglalkozunk.

A feltáró jellegű munkával így a problémák forrását találjuk meg, s a közös megértés, a tudatosítás visz el a gyógyulás felé. Célja a tünetek s a mögöttük meghúzódó pszichológiai folyamatok megértése, ezáltal a szenvedés csökkentése és az életminőség javítása. Ugyanakkor a biztonságot jelentő terápiás kapcsolatban megtapasztalhatja azt is, amint a terápiás folyamat során bekövetkező változás által képessé válik másként látni önmagát és a világot, majd ezt követően képes lesz másképp reagálni az élményekre, helyzetekre mint korábban. A terápiás folyamat által önismerete stabilabbá válik, érzelmei átláthatóbbak, érthetőbbek lesznek, énereje teherbíróbb lesz, döntései, választásai átgontoltabbá válnak.

Ez idő és energia igényes folyamat (több hónapot, akár egy-két évet is igénybe vehet), melyre nem mindig van lehetőség, ezért rövid, dinamikus, fókuszterápiát is végzek, amikor egy lélektani problémára koncentrálunk, ennek okaival és megoldásával foglalkozunk. Ez utóbbi időben behatárolt, 10 és 30 alkalom között mozog.

Autogén tréning, relaxációs technikák

Különböző szorongásos eredetű panaszoknál vagy nagy megterhelésnél, stressztüneteknél hatékony lehet kiegészítésként relaxációs technikákat is használni. Így pánikbetegség esetén alkalmazom a progresszív relaxációt, alvászavar vagy túlzott stressz esetén az autogén tréning elsajátítását javaslom.

A tréningszerűen elsajátított lazító gyakorlatok hatására létrejön a testi és a lelki relaxáció, mely igen hatékony a szorongás testi tüneteinek csökkentésére. A terápiás folyamatban kiegészítő technikaként elsajátítva sokban segíti a tünetek csökkenését, az énerő fokozását.

Monodráma – egyéni pszichodráma

A pszichoterápiás munka során gyakran használom a monodrámát, mely egyéni terápiás helyzetre kidolgozott, a pszichodráma eszköztárából építkező módszer. Ilyenkor az asztalt színpadként használva, kövekkel, vagy apróbb tárgyakkal jelenítünk meg akár egy személyközi konfliktust (párkapcsolati nehézséget, döntési helyzetet), akár egy belső, intrapszichés konfliktust. Az építkezés, alkotás során a páciens feszültségei, a problémákhoz kapcsolódó bonyolult érzések megelevenednek, mindketten pontosabban látjuk a nehézségek jellegét, s abból ahogy a kövek tárgyak elhelyezkednek, az összefüggésekre, a kapcsolatrendszerre tudunk következtetni.

A belső világ láthatóvá, elérhetővé és érthetővé válik. Innét már csak néhány lépés, hogy alakítani, mozdítani, változtatni is tudjunk a bemerevedett sémákon.

Vannak olyan problémakörök, ahol a monodráma technika különösen hatékony. Múltbéli, elfeledettnek tűnő, ám az életre ma is ható traumák feldolgozásánál nagyon nehéz az érzelmek közel engedése, amely nélkül azonban a trauma sem dolgozható fel. Ilyenkor a monodráma úgy teszi lehetővé a rálátást, a megfelelő távolságtartást, hogy közben az érzelmek nem árasztják el a pácienst, mégis lehetővé válik biztonságos távolból megfigyelni, értelmezni a múltbéli helyzetet. Később a terápia folyamatában, a biztonság egyre nagyobb kiépülése közben, s az emlékek fokozatos felidézése mellett az érzelmek átélése is egyre könnyebbé válik.